51. Gyönyörű hét

  2012.05.07. 22:34

Richie:

 

Azt sem tudtam hogy fogjak az egészhez. Még is hogy lehet az ilyet közölni azzal akit mindennél jobban szeretsz? 

-Mit szeretnél mondani?- mosolygott rám 

Tanácstalanul fel ültem és nézelődtem a szobámban mire megakadt a szemem azon az újságon amit Jay hozott. Egy hirtelen ötlettől vezérelve felkaptam és bele lapozva megtaláltam azt a bizonyos két oldalt. 

-Mi az?- ült fől Nina is kíváncsian

Össze csuktam az újságot hogy még ne lássa, de ujjaim ott hagytam azon az oldalon. Majd felé fordulva, félve de belekezdtem. 

-Tegnap csináltam egy eszméletlen nagy baromságot, ami részben Izzy hibája is, de ez a tény sajnos nem ment fel az egész alól.- itt vettem egy nagy levegőt - Annyira bepiáltunk a srácokkal hogy össze vissza mászkáltunk a klubokba, azt sem tudtam hogy mit csinálok. Izzy elvezetett minket egy sztriptíz bárba ahol történt pár dolog.- itt a kezébe adtam az újságot ott kinyitva ahol a lényeg volt.

Nina csendben tanulmányozta az oldalt. Azt hiszem az egész szöveget, mindent, el olvashatta, mert csak pár perc után nézett csak rám. Az arckifejezése semmit nem árult el, ahogy szemei sem, továbbra is ugyan azt a szeretettel teli pillantást láttam. 

-Nina?- féltem de tudni akartam hogy mi lesz ezután.

-Ha teljesen be voltál rúgva, akkor hogy jöhettél haza józanul?- tette fel a kérdést

-Nem voltam teljesen józan, de egy zuhany sokat segített.- válaszoltam csendesen

-Értem.- tette arrébb az újságot, majd ismét rám nézett fürkészőn- Tehát teljesen be voltál rúgva mikor ez történt?

-Igen.- bólintottam

-Azt sem tudtad hogy mit csinálsz?

-Azt sem tudtam hogy hol vagyok vagy hogy ki vagyok.- túrtam a hajamba idegesen 

-Meg esküszöl hogy soha többé nem teszel ilyet?- nézett mélyen a szemembe 

-Meg esküszöm.- mondtam őszintén

Ekkor közelebb hajolt és egy puszilt adva a számra gyorsan az ölembe fészkelődött és átölelt.

-Megbocsátasz nekem?- öleltem magamhoz jó szorosan

-Igen.- nézett fel kissé eltávolodva tőlem

Ahogy egymás szemébe néztünk, tudtuk hogy mit kell mondanunk.

-Szeretlek.- mondtuk ki egyszerre   

Ezek után már nem létezett más számunkra, csak mi ketten. Azt hiszem ennek a tudatában estünk egymásnak. Igen, ez lehetett annak az oka hogy mi később jutottunk reggelihez mint a többiek.

 

Izzy:

Korán reggel mire szeret ébredni egy normális srác aki egy menő fiú bandában énekel és ráadásul hetero? Hát tuti nem arra amire én. Azt hiszem az ablakon át beszűrődő fény miatt keltem fel, vagy talán attól hogy a mellettem alvó Szőszi álmában jól képen törölt? Jó kérdés. De az talán még jobb lenne hogy: MIT KERES SZÖSZI AZ ÉN ÁGYAMBAN?!

Amint tudatosult bennem az egész helyzet, egy nagy lendülettel fel akartam ülni, vagy is csak akartam. De Szöszi erősebb volt. Gondoltam gyorsan lehiggadok még mielőtt valami olyat tennék ami nem csak Szöszinek de nekem is fájna. Egy mély levegőt véve, hogy lenyugodjak, végig néztem magunkon. Én a hátamon feküdtem széttett lábakkal, Szöszi pedig magzat pózban az egyik kezét, amivel az előbb még képen törölt, a mellkasomon pihentette, a másikat pedig a feje alatt tartotta. 

-Szöszi.- bökdöstem a vállát.- Kelj fel!

-Mi van?- nyitotta ki a szemeit fáradtan 

-Mit keresel az ágyamban?- tetem fel a kérdést 

-Öööö....- tényleg nagyon fáradt lehetett

Lassan fel ült és értetlen tekintettel nézett rám.

-Menj vissza a helyedre.- ültem fel

-Nem vagyok a kutyád.- morogta vissza dőlve az ágyra, majd egy rántással magára húzta a takaróm egészen a fejéig

-Lehet, de talán jobban járnék egy kutyával.- morogtam kimászva az ágyból- Amúgy meg legközelebb vigyázz hogy hol csapkodsz.

-Miért?- húzta le a nyakáig a takarót és kíváncsian rám nézett

-Mert pár perccel ez előtt kaptam egy balost.- húztam a szám

A kis hülye csak kuncogva a fejére húzta a takaróm és pár perc múlva már tovább durmolt. Én csak fejet csóválva bementem a fürdőszobába könnyíteni magamon. Miután végeztem csendben kimentem a szobából hogy a konyhába mehessek nasizni, de amint elhaladtam Richie szobájának ajtaja előtt meghallottam egy ismerős hangot. Hogy mi volt az? Hát a szex hangja. 

-Na ezek már reggel kezdik.- mentem tovább vigyorogva 

Ahogy le értem a konyhába megláttam szorgoskodni Heni-t és Jaj-t. 

-Jó reggelt.- nyújtózkodtam 

-Neked is.- jött egyszerre a válasz

-A többiek?- ültem le az asztalhoz

-Jó kérdés.- tett elém Jay egy tányér melegszendvicset

-Köszi.- néztem rá hálásan

-Nincs mit.- tett elém egy bögre kávét is

Még egy hálás pillantással nyugtáztam igyekezetét és neki láttam a kaja és kávé eltüntetésének. Nem tartott sokáig. 

-De kis beles itt valaki.- tett a tányéromra még egy meleg szenyot Heni

-Másnaposan mindig kajás vagyok.- vigyorogtam

-Na és miért nem fáj a fejed?- ült le velem szembe Jay 

-Nem mindig szokott.- vontam vállat

Miután már az 5. melegszendvicsen voltam túl, hirtelen rám tőrt a hányinger. Vettem egy mély levegőt és próbáltam lenyugtatni gyomrom, kisebb nagyobb sikerrel. De mire csillapodott a hányinger Vini lépett be a konyhába a cipőjével a kezében. 

-Az meg mi?- kíváncsiskodott Heni

-Chuck a bejárati ajtó elé tojt én meg pont bele léptem.- mutatta fel a szaros cipőjét fintorogva

Nem kellett sok ahhoz hogy ott abban a pillanatban kidobjam a taccsot. De még vissza bírtam fogni magam. Addig míg meg nem éreztem a szar szagot. Utána a kezem a szám elé kapva rohantam a lenti fürdőszobába, célba véve a wc-t. Miután mindent kiadtam magamból, hulla sápadtan arcot mostam és vissza mentem a konyhába. 

-Terhes vagy?- vigyorgott Vini a helyemen ülve

-Az, gratulálok apuka.- ültem az ölébe vigyorogva

Erre ő csak fintorogva ki lökött az öléből. Szerencsére jó reflexeimnek köszönhetően nem a földön landoltam, hanem gyorsan fel álltam. 

-Szegény gyerek.- nevetett Jay

-Nináék?- nézett rám kíváncsian Heni

-Fent gyömöszölik egymást.- vigyorogtam 

-Inkább mondtad volna azt hogy még fent vannak.- csóválta a fejét Jay 

-Mikor megyünk Chris-hez?- ültem le egy másik székre 

-Reggeli után.- ült le Heni is

-Na meg ha Richie és Nina befejezték a menetet.- kuncogtam 

Erre már inkább nem mondtak semmit.

 

 

Nina:

Fél óra múlva fáradtan szakadtunk el egymástól. 

-Szeretlek bújtam hozzá

-Én is kicsim.- simogatta hátam Richie- És a picurt is.- keze a hasamra tévedt és már ott simogatott

Egy ideig elvoltunk így, de aztán beláttuk hogy ideje készülődni, mert tudtuk hogy a srácok reggeli után Chris-hez akarnak menni és mi is menni akartunk. 

Nehezen de kimásztunk az ágyból és készülődni kezdtünk. Először egy közös fürdővel kezdtük. 

-Szerintem jobb lett volna ha külön fürdünk.- vigyorgott Richie a hátam kenegetve a tusfürdővel

-Miért?- fordultam meg mosolyogva

Nem szólt semmit csak egy sunyi vigyorral lefelé nézett. Követtem a pillantását és egyből kiszúrta a szemem a meredező hímtagja. 

-Jaj te.- csókoltam meg

Nagy hiba volt, ugyan is ezzel el indítottam egy lavinát.

Újabb fél órával később kimásztunk a tus alól és kipirult arccal, felhevült testtel megtörölköztünk. Majd a szobába vonulva fel öltöztünk és lementünk a többiekhez.

 

Chris:

Ahogy kinyitottam a szemem tudtam hogy ma sem keltem fel hiába. Kristi az ágyam mellett ült egy széken és egy újságot olvasott. Annyira bele merült hogy észre sem vette hogy felébredtem. 

-Jó reggelt.- köszöntem mosolyogva

Kristi felkapva a fejét ijedten rám nézett. Majd ijedt arca nyugodttá vált és rám mosolygott.

-Jó reggelt.- mondta pirulva

-Mi lesz a reggeli?- ültem fel lassan 

-Ohhh...- fel állt és a kis tologatós asztalkához ment amin ott volt az étel és ital- Itt van.- majd az ágyamhoz tolta

Reménykedtem benne hogy nem valami hányadékot kapok ahogy eddig is volt, de sajnos most sem változott semmit a helyzet. Fintorogva néztem végig a kaján. Kristi ezt észre is vette.

-Menjünk ma is máshova enni?- kérdezte kissé félénken és pirulva  

-Nem lenne rossz.- mosolyogtam    

-Akkor...segítek átöltözni.- sietett a táskámhoz csendesen

Nagy késztetést éreztem ahhoz hogy most rögtön mögé osonjak és meglepjem egy forró csókkal. De állapotomat tekintve az osonás nem nagyon sikerülne, ráadásul azt sem tudom hogy milyen hatással lenne a kis akcióm Kristire. Nem akarom hogy eltávolodjon tőlem a hülyeségem miatt. Nem mintha eddig sikerült volna olyan közel kerülnünk egymáshoz. 

A táskámat az ágyra tette és miután kivettem belőle egy mackó nadrágot, egy fehér felsőt, egy zoknit meg egy pulcsit, már vissza is vitte a helyére.

-Segítsek?- sietett hozzám mikor látta hogy kimászom az ágyból

-Nem kell köszönöm.- álltam talpra 

Éreztem hogy egyre jobban gyógyulok és hogy hamarosan már nem kel semmiben sem segítség, így most sem kértem. 

Elfordult mikor elkezdtem öltözni, de mikor szóltam hogy vissza fordulhat félve nézte végig ahogy a táskámhoz bicegek. Nem tudtam nem mosolyogni az aggódásán, hogy félt. Milyen édes. 

Miután a hajam is megcsináltam, bele bújtam a cipőmbe és a kabátomba.

-Mehetünk.- bicegtem az ajtóhoz

-Hogy mi?- tátotta el a száját Kristi

-Mi a baj?- néztem rá értetlenül

-Így akarsz kimenni?- mutatott rám

-Hogy?- végig néztem magamon hogy hátha találok az öltözékemen valami zavaró tényezőt, de nem láttam semmit

-Hát a tolókocsi nélkül.

-Nem kell az most.- legyintettem

-De...

-Kérlek, már jobban érzem magam.- szükségesnek éreztem bevetni a kutyus nézést, hátha győzök

Azt hiszem bejött.

-Jó rendben, menjünk.- adta meg magát

Annyira meg örültem a dolognak hogy gondolkodás nélkül magamhoz rántottam és homlokon pusziltam. Csak akkor ébredtem rá a hülyeségemre mikor Kristi pirulva eltávolodott tőlem. 

-Bocsi, én nem akartam, csak...-mentegetőztem

-Semmi baj.- zárta le az egészet még mindig vörös arccal

Ezek után nem is szóltunk egymáshoz, csak csöndben bicegtem, ő pedig mellettem sétálva nézelődött mindenfelé, kivéve rám. Út közben gondolkodtam ezen az egészen. 

Amikor elértünk az étteremhez, ahová megbeszéltük hogy megyünk, már eljutottam odáig gondolatban hogy nem lesz egyszerű meghódítanom ezt a lányt. Rettenetesen félénk. De most az egyszer még az átlagosnál is kitartóbb leszek. 

 

Kristi:

Te jó isten, te jó isten! Homlokon puszilt. Meg puszilt.

Végig csak ez járt a fejemben. Amíg elsétáltunk az étteremig, míg meg ettük azt amit rendeltünk, majd visszafelé is, csak ezen járt az agyam. Tudom egy puszi nem számít valami soknak, de én már attól az egy kis semmiségtől is el olvadtam. Ha megcsókolt volna vagy esetleg az a puszi a számra ment volna én biztosan még mindig ott állnék a szobában sokkosan.

Amikor vissza mentünk a kórházhoz Chris még a bejárat előtt megfogta a kezem és megállított. Már az érintésétől is hevesebb lett a szívverésem és talán még ebbe az érintésbe is bele pirultam. Remélem nem vette észre. 

-Igen?- néztem rá kíváncsian 

-Nem akarok még bemenni, maradjunk egy kicsit még kint.- majd a kezemnél fogva magával húzott

Nem szóltam egy szót sem, csak engedtem hogy vezessen.

Út közben annyira a gondolataimba merültem hogy már csak arra eszméltem fel hogy egy parkban sétálgatunk ahol alig van pár ember. A park nem lehetett messze a kórháztól, már jártam itt egyszer, de már nagyon rég lehetett. A parkot befedte a fehér csillogó hó és minden gyönyörű fehérben volt, még a park közepén lévő szökőkút és a szobrok is. Minden olyan szép volt. De a látvány és minden más semminek számított ahhoz az érzéshez képest hogy Chris velem van és a kezem fogja. Mintha csak járnánk. 

-Szép, igaz?- nézett rám mosolyogva

-Igen, nagyon.- értettem vele egyet 

Egy padhoz sétáltunk amiről Chris lesöpörte kezével a havat és leült. 

-Nem eszlek meg.- kacsintott rám biztatva hogy én is üljek le

Miután helyet foglaltam mellette mosolyogva felém fordult.

-Kérdezhetek valamit?

-Már megtetted.- vigyorogtam rá

-Akkor még egyet?- vigyorgott ő is

-Már azt is el lőtted.- kuncogtam

-Kristi.- nézett szelíden

-Oké, kérdezz.- mentem bele 

-Ha kikerülök a kórházból találkozhatunk még?- nézett a szemembe 

Hirtelen kiszáradt a szám, felgyorsult a szívverésem, azt sem tudtam hogy mit mondjak. Vagy hogy képes leszek-e megszólalni. 

Chris Watrin most el akar hívni randizni? Vagy csak barátilag akar velem találkozni? 

Remélem nem az utóbbi. 

Hirtelen észbe kaptam hogy még mindig nem válaszoltam Chris-nek, ő pedig kíváncsian néz rám továbbra is. 

-Hát...nem is tudom.- tördeltem az ujjaimat

-Értem, akkor nem.

Olyan szomorúnak tűnt ahogy ezt mondta és ahogy szomorúságában, hogy elterelje figyelmét, a tájat kémlelte, legszívesebben magamhoz öleltem volna. De tudtam hogy nem szabad, mert ki tudja hogy mi lett volna azután. 

Ahogy néztem őt bűntudatom lett az egész miatt és úgy döntöttem hogy végül is miért ne, talán nem lesz belőle semmi baj ha találkozunk.

-Ömmm...talán még is találkozhatnánk.- mondtam bátortalanul még mindig tördelve az ujjaim

Ahogy láttam Chris felviduló arcát tudtam hogy jól döntöttem. Egy szelíd mosollyal az arcán felém fordult és arcon puszilt. Éreztem hogy már a füleim is teljesen bele vörösödtek, nem csak az arcom. Azt hiszem Chris ezt észre is vette, mert a szelídről csintalan mosolyra váltott és adott még egy puszit, de ezúttal kicsit közelebb a számhoz. 

-Ne.- fordítottam el a fejem már égő arccal, de közben mosolyogtam

-Olyan édes vagy mikor elpirulsz.- még a hangján is érezhető volt hogy mosolyog

Ha lehet, ettől a mondattól, még jobban elpirultam. De közben nagyon jól estek a szavai. Talán a szavaiból merítettem erőt és tettem azt amit tettem. Egy hirtelen ötlettől vezérelve, gondoltam vissza adom a puszikat, felé fordultam és adtam egy puszit a szája mellé. Nem kicsit lepte meg a dolog, azonnal bele is pirult. Ettől csak még édesebb lett. 

-Te is.- vigyorogtam már sokkal bátrabban 

-Na ezért még kapsz.- állt fel engem is magával rántva

-Hééééééééééééé.- nevettem   

De mikor már láttam ahogy a szemeimbe nézett és hogy közeledett az arca az enyémhez, a torkomra fagyott a nevetés, és mint akinek inába szált a bátorsága hirtelen hátat fordítottam Chris-nek és elindultam a kórház felé. Nem tudom miért, de be úgy gondoltam ha megcsókol az csak rossz lesz mindkettőnknek. Végül is én ki vagyok hozzá képest? Csak egy ápoló aki merő véletlenségből őt ápolja. Ő viszont egy szuper sztár aki egészen biztos hogy nem egy olyan lányt érdemel mint én. Meg hogy nézne már ki az hogy egy ápoló nő és Chris Watrin együtt vannak? De végül is Nina is együtt van Richie-vel, pedig ő is csak egy pincérnő. 

Míg ezek a gondolatok futottak át az agyamon, meg sem álltam, csak mentem és mentem. Már majdnem kijutottam a parkból mikor valaki megragadta hátulról a karom és egy erős rántással vissza rántott az ellenkező irányba. Egyenesen Chris mellkasának vágódtam.

-Tudod milyen nehéz téged elkapni ilyen állapotban?- célzott a fájós lábára 

Akaratom ellenére is mosoly kúszott az arcomra ennek hallatán. De aztán hamar megkomolyodtam és próbáltam eltávolodni tőle.

-Miért akarsz menekülni tőlem?- szorította magához

-Te is tudod hogy ennek nem lenne jó vége.- még mindig próbálkoztam, de egyre sikertelenebbül

-Én csak azt tudom hogy addig fogok próbálkozni amíg el nem érem a célom.- nézett a szemembe őszintén

-És mi a célod?- kérdeztem szinte suttogva

Édesen elmosolyodott és egy lágy puszit adott a számra válaszként. 

 

Izzy:

Miután Szöszi össze vakarta magát, megreggelizett velünk és elhúzott, mi már össze is készülődtünk és mentünk Chris-hez. Mikor beértünk a kórházba már dél volt. Ahogy beléptünk Chris szobájába egy búskomor Chris-el találkoztunk aki épp egy újságot olvasott.

-Mi a helyzet kölyök?- mondtam köszönés helyet és le dobtam magam az ágy mellet lévő székre 

Válasz helyett csak Richie-re nézett és megfordítva az újságot felmutatott neki egy oldalt. 

-Már láttuk és megbeszéltünk.- legyintett Richie

Chris erre csak vállat vonva tovább olvasta az újságot.

-Ezért ez a búskomor pofa?- lepődtem meg- Ha kijössz innen téged is elviszünk majd egy...

-Nem, nem emiatt.- vágott a szavamba 

-Akkor?- ült le az ágya szélére Jay

Vett egy mély lélegzetet és bele kezdett a mesélésbe. 

Úgy 10 perc alatt sikerült mindent elmondania, kisebb megszakításokkal. 

-Na és akkor most mi lesz?- tette fel a kérdést Richie

-Félek hogy ezzel csak még jobban eltávolodott tőlem.- túrt a hajába mérgesen Chris 

-Ha igen, akkor majd teszel róla hogy közeledjen.- mondtam elgondolkodva 

-Na és hogyan?- nézett rám Chris kíváncsian 

-Lövésem sincs, de majd csak eszembe jut valami.- mosolyogtam rá biztatóan

-Jó lenne.- dőlt hátra szomorúan

 

 

 

 

*Egy hónap múlva*

 

Nina:

-Nem értem hogy miért kell nekünk este össze vissza mászkálnunk.- ásítottam fáradtan, miközben Richie-t követtem a sötétben

-Majd meglátod.- felelte izgatottan 

Kissé fura volt az egész dolog. Este Richie csak úgy fogta magát és bejelentette hogy száljak a kocsiba mert elvisz valahová, de akárhogy faggattam nem mondott semmit. Egy idő után leparkoltunk a tengerparton és Richie vitt magával be a kikötőhöz.

-Ugye nem akarsz vízbe fojtani?- kérdeztem kuncogva

-Dehogy.- nevetett - Csak meg akarlak lepni.

-Azzal is eléggé meglepnél.

Nem szólt semmit csak tovább nevetett. 

Egy idő után Richie lassítani kezdett majd körbenézett és megpillantva valamit máris egy motor csónak felé húzott. Amint odaértünk a csónakhoz ő egy ugrassál már benne is volt és a kezét felém nyújtotta. Miután én is beléptem a csónakba és leültem, Richie még mindig állva el oldozta a kötelet ami a kikötőnél tartotta a csónakot, majd be indította a csónak motorját. Miután helyet foglalt mellettem már el is indultunk. 

-Hová megyünk?- kíváncsiskodtam tovább 

-Majd meglátod.- vigyorgott ravaszan 

Ahogy egyre jobban eltávolodtunk a kikötőtől hirtelen észre vettem néhány távoli fénypontot. Ahogy közelebb értünk a fényforráshoz már tudtam hogy hová visz Richie, egy óriási hajóhoz amelynek a teteje gyönyörűen ki volt világítva lámpásokkal és sok mással. Richie lassított a csonakkal, majd mikor elértük a hajót teljesen le állította. Tapogatozott a hajó falán, keresett valamit és meg is találta. 

-Gyere.- fogta meg a kezem 

A hajó oldalán egy létra volt amelyen felmásztunk a hajó fedélzetére. Amint felértünk két ember is jött üdvözölni Richie-t. 

Egy idősebb aki fehér öltönyt és hozzá illő nadrágot viselt, tengerész sapkával, és egy kicsivel fiatalabb, de Richie-nél idősebb férfi aki ugyan csak fehér ruhákat viselt, de rajta nem volt sapka.  

-Uram.- rázott kezet az idősebb férfi Richie-vel- Minden a helyén van, 10 perc és indulhatunk.

A másik férfi csak egy biccentéssel üdvözölte majd, miután megszólalt a mobilja egy bocsánatkéréssel távozott.

-Hans.- köszöntötte ő is a férfit- Ez remek, akkor én addig körbe vezetem Ninát.- húzott magához a derekamat karolva Richie

-Hölgyem.- emelte meg a sapkáját- Köszöntöm a fedélzeten.- mosolygott rám kedvesen

-Köszönöm.- viszonoztam mosolyát- Esetleg maga nem árulná el hogy hová megyünk? 

Válasz helyett csak nevetett majd váltott egy titokzatos pillantást Richie-vel.

-Sajnos nem árulhatom el.- mosolygott továbbra is- De abban biztos vagyok hogy ez a nap lesz élete egyik legszebb napja. 

Ezzel a mondattal már távozott is, gondolom sok dolga lehetett. De alig hogy távozott, a másik férfi jött és lemászott a létrán.

-Hova megy?- néztem értetlenkedve Richie-re

-Vissza viszi a csónakot a kikötőhöz.- fogta meg a kezem és maga után húzva tovább beszélt- Úgy sem lesz rá szükségünk egy ideig.       

Ahogy haladtunk a fedélzeten jobban szemügyre vettem mindent. 

A hajó hatalmas volt és gyönyörű. A korlátokon csillogó díszek lógtak, szépek, de mégsem kirívóak, ahogy már távolról is láttam a hajót végig papír lámpások világították meg, minden díszítés visszafogott volt de még is nagyon gyönyörű. 

A hajó közepe felé egy nagy medence volt amiben egyenlőre még senki sem úszott. Ami fura volt számomra hogy senkit nem láttam a fedélzeten lézengeni, pedig hatalmas hajó volt, azt hittem többen vannak rajta. 

Ahogy a hajó orrához értünk észre vettem egy két személyes asztalt amin egy gyönyörű virág csokor volt. Amint oda értünk az asztalhoz, Richie felvette a virágcsokrot és felém nyújtotta.

-Ez a tiéd.- mosolygott rám 

-Köszönöm.- vettem el a csokrot gyönyörködve benne 

Ekkor Richie kihúzta nekem az egyik széket, amire le is ültem, ő pedig a másik székre, velem szembe. Alig hogy le ültünk hirtelen két pincér tűnt föl.

Richie leadta a rendelését ahogy én is és már távoztak is. 

-Szóval elhoztál vacsorázni egy luxus hajóra?- tettem az asztalra a csokrot

-Nem csak vacsorázni?- mosolygott sejtelmesen

-Akkor?

-Majd megtudod.- vigyorgott

-Oké.- mondtam feladva

Nem kellett sokat várnunk, a pincérek pár perc múlva már hozták is a rendelésünket. 

Evés közben néha néha feltámadt a szél, amit nem bántam, csak még jobban érezhető volt a sós tenger illata, amit nagyon szeretek. 

Miután végeztünk az evéssel Richie fel állt és a kezét nyújtotta.

-Itt már kezd nagyon hideg lenni.- miután fel álltam a kabátját a vállaimra terítette- Nem akarom hogy megfázz.- puszilta meg a homlokom 

-Bemegyünk?

-Igen.- indult el a kezem fogva 

Egy kis sétálás után Richie benyitott egy ajtón ami egy nagy terembe vezetett. Olyan szép volt minden hogy a nagy nézelődésben már csak arra eszméltem hogy egy nagy szobában vagyunk. 

Még a szám is tátva maradt olyan szép volt minden. 

-Tetszik?- kérdezte mosolyogva

-Igen, nagyon.- nézelődtem tovább ámulva

Nem is inkább szobában hanem egy kis előtérben voltunk ahol volt egy nagy tévé, ülőgarnitúra, néhány díszes virág és minden krém színben pompázott vagy egy kicsit világosabban. Szóval szép volt. Az előtérből két ajtó vezetett két külön helyiségbe. 

-Gyere.- fogta meg a kezem az egyik ajtó felé húzva

-Ez itt a fürdőszoba.- nyitotta ki az ajtót 

Ahogy beléptünk ismét tátva maradt a szám, amin Richie már csak mosolygott.

Bent is a világos színek uralkodtak, de itt a falakat végig csempe borította és a padlót is. A fürdőszoba nagyon nagy volt az otthonihoz képest. A szoba végében egy sarok kád volt elhelyezve a közelében pedig egy tusoló kabin. A közepén pedig egy nagy jacuzzi volt. Egy kisebb elkerített rész is volt ahol gondolom a wc-t helyezték el, a közelében pedig a kézmosót. Néhány helyen itt is volt pár virág csokor, a falra téve egy kisebb, a kézmosó mellett lévő kis pipere asztalon is. Na és egy nagy szekrényt is elhelyeztek a fürdőszobába, besüllyesztve a falba. 

Richie miután pár percig hagyott nézelődni már vezetett is tovább a másik szobába, ami még sokkal szebb volt mint a többi. 

A szobában egy hatalmas baldachinos ágy volt ami teli volt fehér párnákkal négy oldalán pedig fehér függönyök lógtak le. Mellette két oldalt krém színű kis szekrények voltak elhelyezve azokon pedig egy-egy éjjeli lámpa. A falak itt is világosak voltak és a szőnyeg is. A szobában még el volt helyezve egy nagy szekrény a ruháknak, az ágytól pár méterre pedig a falba süllyesztve egy Tv volt, előtte egy alacsony asztalka rajta egy kisebb virág csokorral. A falon néhány helyen kisebb, de nagyon szép, festmények voltak elhelyezve. 

Richie a legnagyobb szekrényhez sétált és kinyitotta. A szekrény már teli volt ruhákkal, a mi ruháinkkal.

-Gondoltam előre bepakolok, hogy ezzel ne keljen szenvedned- mosolygott rám- Vagy baj?

-Dehogy.- ráztam meg a fejem- De mire ez a nagy igyekezet? 

-Nem értem.- vigyorgott sejtelmesen 

-Ugyan Richie, ismerlek.- tettem keresztbe a két karom magam előtt- Mire készülsz?

-Én nem készülök semmire.- vigyorgott tovább 

-Akkor mi ez az egész? Az éjszakai autózgatás, a vacsora, ez a luxus hajó, meg minden.

-Miért baj az ha csak kényeztetni akarlak egy kicsit?- csukta be a szekrényt

-Ha azt akarod hogy higgyek neked akkor legalább ne vigyorogj ennyire feltűnően.- mosolyogtam a kis lököttön 

Richie nem bírta már tovább és kitört belőle a nevetés. Nevetve odajött hozzám és magához húzott hogy megöleljen.

-Annyira szeretlek.- kuncogott és közben egy puszit adott a számra 

-Lökött.- nevettem én is 

Miután mindketten abba hagytuk én nem kérdezgettem tovább Richie-t, úgy voltam vele ha eddig nem mondta el akkor most sem fogja. Majd csak kiderül hogy mit tervez.

Ezek után Richie közölte velem hogy míg a hajó ki nem köt addig itt leszünk, ami eltarthat egy ideig. 

Az egész pontosan 3 napig tartott. De az a három nap csodálatosan telt el. Richie és én több időt töltöttünk az első nap az ágyban mint a fedélzeten vagy akárhol máshol a hajón. De mindez csak egy napig tartott, a második nap közösen felfedeztük a hajót, hatalmas volt. Minden helyiségét, amit csak lehetett, végig néztünk. A harmadik nap csak süttettük magunkat a hajó fedélzetén és úsztunk a medencében. Majd délután közölte a kapitány hogy már csak 2 óra és kikötünk. Gyorsan össze pakoltuk a cuccainkat két bőröndbe és mire kikötött a hajó mi már készen állva vártuk hogy hozzák a partról a csónakunkat, ugyan is Richie már ezt is ledumálta. 

-Miért nincs itt a többi ember?- néztem körbe kíváncsian

Ugyan is az itt töltött 2 és fél nap alatt feltűnt az a több száz utas is akit az első nap még észre sem vettem. 

-Mert ide csak mi jöttünk.- mosolygott rám Richie mindent tudóan 

A tengerre néztem és a távolból észre vettem egy motor csónakot ami egyenesen a hajó felé tartott. Egy fehér inges néger férfi vezette. Amint megállt a hajó mellett, pontosan a fém létra mellett, Richie fogta az egyik bőröndöt és elindult vele lefelé. Már fél úton volt mikor ledobta a bőröndöt a férfinak. A férfi könnyedén elkapta és letette a csónak végébe. Richie vissza mászott a másik bőröndért is és azt is ugyan így ledobta félúton. Én pedig követtem őt lefelé egészen a létra végéig, le a csónakba. 

-Indulhatunk?- kérdezte a férfi Richie-t angolul 

Szerencsére én is beszélek angolul így értettem hogy mit mondanak. 

-Igen.- bólintott Richie leülve mellém a csónakban lévő ülésre

Ahogy beindította a motor csónakot már el is indultunk. Csak pár perc után rajzolódott ki előttem egy kis sziget körvonala. Még nagyon messzi voltunk tőle. Fél óra múlva már jobban láttam a szigetet de még mindig nagyon távol volt. 

-Meg mennyi idő mire...

-Még fél óra.- vágott a szavamba Richie mosolyogva 

Fél óra múlva már csak pár méterre voltunk a parttól, nem láttam sehol sem egy kikötőt. Alig 4 méterre lehettünk a parttól mikor is a férfi meg állította a csónakot. 

-Ennél tovább nem tudok menni, különben beragadok a homokba.- panaszolta 

-Semmi baj Jack.- szált ki a csónakból Richie

Ahogy bele érkezett a vízbe láthattuk hogy csak a térdéig ér a víz. Jack is kiugrott és egy kötéllel meg még valamivel rögzítette a földhöz a csónakot, így nem vitték el a hullámok. 

-Kiviszem a partra Jack-el a bőröndöket, addig te várj itt meg.- utasított Richie 

-Oké.- maradtam a helyemen 

Richie és Jack kiemelték a csónakból a bőröndöket és magasra tartva, hogy ne érjenek a vízbe, kivittek őket a partra. Míg ők cipelték a bőröndöket jobban megnéztem a helyet. A partot fehér homok borította, a víz pedig olyan tiszta volt hogy láttam az alján lévő fehér homokot. A sziget teli volt pálma fákkal és mindenféle növénnyel. Innen úgy nézett ki mint egy lakatlan sziget, egy gyönyörű érintetlen sziget. 

Mikor Richie és Jack vissza jöttek Jack kiszedte a vízből a kötelet és a nehezéket ami ott tartotta a csónakot és vissza szált a csónakba. Richie pedig a kezét nyújtotta hogy menjek vele. Megfogtam a kezét és már épp ugrottam volna a vízbe.

-Nehogy beugorj.- szólt rám Richie

-Miért?- néztem rá értetlenkedve 

-Nem akarom hogy vizes legyél és megfázz.- magyarázta

-Akkor hogy menjek ki a partra?

-Majd én kiviszlek.- villantott egy édes vigyort

-Oké.- egyeztem bele mosolyogva

Egyetlen mozdulattal kiemelt a csónakból, és úgy ahogy a menyasszonyokat szokták vinni a vőlegények elindult velem a part felé. Pár perc múlva a papucsom teli volt fehér homokkal, Jack pedig már jó pár kilométerrel távol járt a parttól. 

-Hogy tetszik?- mutatott a sziget felé Richie

-Nagyon szép.- mosolyogtam- De ugye most nem az jön hogy beneveztél egy túlélő versenyre?- néztem rá reménykedve

-Dehogy.- nevetett

-Akkor?

-Aki kíváncsi hamar megöregszik.- fogta meg a kezem 

-Ne már.- húztam a szám

-Nyugi, nagyon fog tetszeni.- biztosított

Richie megfogta a bőröndöket és elindult én pedig követtem őt. Végig sétáltunk a parton és miután már majdnem elértünk a sziget végéig Richie irányt változtatott. Bementünk a fák közé és már vagy jó fél órája sétálhattunk mire ritkulni kezdtek a fák és a többi növény és ismét a homokos tengerparton kötöttünk ki. Először azt hittem hogy eltévedtünk és ugyan oda értünk vissza, de aztán rájöttem hogy ez a sziget másik oldala. De ez az oldal kicsivel másabb volt. Kisebb volt a fehér homokos rész és nagyobb a füves rész. Richie nem állt meg, tovább vezetett a parton. Egy idő után feltűnt egy fehér ház ami kicsivel távolabb volt a fáktól, de annyira közel sem volt a vízhez hogy a homokos részen legyen. Nagyon modernnek tűnt, de mégsem olyan kirívónak, inkább egyszerűnek de szépnek. A ház előtt egy kisebb medence volt, és még abból a távolságból is láttam hogy a ház milyen jól berendezett. Már a házhoz tartozó kis járdán lépkedtünk mikor Richie megszólalt. 

-Három napra kibéreltem ezt a házat, csak kettőnknek.- tette le az üveg ajtó előtt a bőröndöket

Elővett egy kulcs csomót és miután megtalálta a megfelelő kulcsot már ki is nyitotta az ajtót. Bent a falak mindenütt fehérek voltak a bútorok pedig a falakhoz passzoló színekben pompázó modern darabok voltak. 

-Na hogy tetszik?- tette le bent Richie a bőröndöket

-Nagyon szép.- pusziltam meg mosolyogva 

Miután Richie és én mindent végig néztünk hozzá láttam a kipakoláshoz. Ahogy láttam Richie mindenre felkészült, tudta hogy itt jó idő lesz így teli pakolta a bőröndöt nyári ruhákkal, aminek egy része már eleve meg volt nekem a szekrénybe, néhányat pedig ő maga vett meg. De azért láttam pár melegebb ruhát is. Amint minden cuccunk a helyén volt gondoltam megnézem hol van Richie. Megnéztem mindent de sehol nem találtam a házban. De amint kiléptem az ajtón megpillantottam a tengerben egy alakot. Még nem volt sötét így tisztán kivehettem Richie alakját amint épp a derékig érő vízben néz le a tengerbe. 

-Richie!- integettem neki

Amint meghallotta hátrafordult és vissza integetett, majd jelezte hogy én is menjek. Vissza siettem a házba a fürdőruhámért. Hamar meg is találtam a szekrényben és gyorsan át öltöztem. Majd miután találtam a fürdőszobában két törülközőt már mentem is ki a tengerhez. Úgy 3 méterre a víztől letettem a törcsiket és már mentem is be a vízbe. Mikor Richie-hez értem Richie még mindig lebámult a vízbe. 

-Te meg mit csinálsz?- böktem meg az oldalát nevetve 

-Nézem azt a kicsi rákot.- vigyorgott 

-Milyen rá....ÁÁÁÁÁÁ!- sikítva hátrébb ugrottam egyet ugyan is éreztem hogy valami végig szalad a lábfejemen 

Richie csak nevetve nézte ahogy a víz alját pásztázom hogy nem-e utánam jött az az izé.

-Nem rááááááá, hanem rák.- vigyorgott 

-Tudtad ugye?- néztem rá mérgesen 

-Hogy a lábad felé megy?- kérdezte mire bólintottam 

-Igen.- vigyorgott- De nem lesz tőle semmi bajod, csak végig ment a lábadon, ennyi. 

-Hát köszi.- indultam ki a part felé mérgesen

-Jaj kicsim ne légy már mérges.- fogta meg a kezem és vissza húzott 

-De az vagyok.- fordítottam el a fejem mikor meg akart csókolni

-Ígérem legközelebb szólok.- puszilta meg a nyakam

-És oda rakod a lábad?- néztem rá vigyorogva 

-Hát....csak ha egy ugyan ilyen pici rák lesz.

Gondoltam itt az ideje hogy gyorsan vissza adjam neki. Nem is kellet sok idő már is eszembe jutott egy jó kis szívatás.

-Na és ha egy cápa?- színleltem ijedtséget és közben a háta mögé néztem mintha lenne ott valami

Szinte másodpercek alatt történt az egész. Richie rögtön kapcsolt és az arca fal fehérre váltott majd egy halk sikollyal, engem magával rántva ugrott egyet előre. Én nem bírtam vissza tartani a nevetésem. 

-Nyugi csak vicceltem.- fogtam meg a kezét

Úgy néz ki nem hitt nekem mert továbbra is a háta mögött lévő vizet pásztázta.

-Richie.

-Te komolyan csak....- fordult felém aggódva

-Csak vicceltem.- vigyorogtam

-Ez nem volt vicces.- váltott aggódóból mérgesre

-Dehogy nem.- nevettem már a hasam fogva- Olyan aranyos volt ahogy sikítottal.- bújtam hozzá még mindig nevetve

Úgy néz ki neki is vicces lett hirtelen az egész mert ő is velem nevetett. 

-Hú basszus, ez durva volt.- hagyta abba a nevetést

-Bocsi, de nem bírtam kihagyni.- törölgettem a könnyeim 

Ezek után Richie inkább javasolta hogy menjünk ki mert már tiszta libabőr. Szerinte kezdet hideg lenni a víz, szerintem meg már attól teli volt a gatyája ha csak a vízre nézett.

Amint kiértünk a partra Richie leterített a homokba és megcsókolt. 

-De jó végre elszakadni egy kicsit a többiektől.- gurult le rólam, majd magához húzva puszilgatott 

-Azért valld be hogy hiányoznak.- kuncogtam mert épp az oldalam simogatta

-Na jó, egy kicsit.

-Egy kicsit?- könyököltem fel még mindig az oldalamon feküdve 

-Akkor nagyon?- vigyorgott

-Miért nem jöttek ők is?

-Mert ez egy különleges alkalom és nem akartam hogy zavarjanak.- magyarázta

-Engem nem zavartak volna.

-Most egy romantikus hetet szeretnék veled eltölteni, nem pedig a srácokkal szórakozni, mert ha most itt lenének tudom hogy nem lenne olyan alkalom mikor ketten lehetünk.- a végén egy lendülettel fölöttem termett és ismét megcsókolt 

Hirtelen elszaladt velünk a ló és már ott tartottunk hogy már a melltartó része a fürdőruhámnak lekerült.

-Szerintem ezt folytassuk a házban.- álltam meg egy pillanatra zilálva- Nem akarok mindenütt homokos lenni.

Richie kuncogva fel kelt rólam és az ölébe kapott. Amint beértünk a házba letett az ágyra és rám mászva puszikkal halmozott el. 

Hamar megtörtént a dolog és a végén egymáshoz bújva szunnyadtunk el.  

Másnap reggel arra keltem hogy Richie a konyhában szorgoskodik. Készített nekem reggelire sajtos omlettet és sütit. 

-Nem is sejtettem hogy ilyen jól tudsz főzni.- mosolyogtam rá miközben az omlettet ettem 

-Nem tudok sok mindent, de amit tudok azt nagyon jól csinálom.- vigyorgott rám kajánul

Rögtön értettem a célzást.

-Ezzel nem vitatkozom.- vigyorogtam én is 

Miután végeztünk a reggelivel kimentünk a partra napozni.

 

Már a harmadik napja lehettünk a szigeten. Richie itt létünk alatt felvilágosított hogy eddig csak azért nem láttam itt egy embert sem mert az itt lakók nagy része a sziget másik végén telepedtek le, tehát mégsem lakatlan a sziget.

Egészen a mai napig azt hittem hogy ez csak egy egyszerű nyaralás lesz és miután vége ennek a napnak is már megyünk is haza. 

Richie két napig teljesen normálisan viselkedett a szigeten, de a harmadik nap valamiért nagyon idegesnek tűnt. Látszott rajta hogy fél valamitől, de nem akarta elmondani. 

Már teljesen besötétedett mikor Richie fogta magát és csak úgy itt hagyott egyedül a házban. Nem értettem hogy miért ment el és hogy hová de úgy gondoltam hogy ez az ő dolga és biztos majd vissza jön. 

Épp egy filmet néztem a tv-ben, Richie pedig már egy jó órája távol lehetett, mikor is egy ismerős zene ütötte meg a fülemet. Fel pattantam a kanapéról és kisiettem a házból. Amint kiléptem az ajtón felismertem az zenét ami a távolból szólt, de még itt is nagyon jól halható volt.

(egy kis zene a történethez :)) 


A Shrek-ben halottam először, mindig is tetszett de a címét sosem tudtam, ahogy azt sem hogy ki énekli. Kicsit jobban körülnéztem és megláttam a járdán végig szórt rózsaszirmokat. Sejtettem hogy kinek a műve lehetett ez, ezért mosolyogva elindultam a kis ösvényen amit rózsaszirmok öveztek. Ahogy egyre közelebb értem a zene forrásához, ami újra és újra kezdődött ha vége lett, már nem csak rózsaszirmok mutatták az utat, hanem vörös lámpások is amik jó pár méterre voltak elhelyezve egymástól a földön. Már bent sétáltam a fák között mikor is a másik part végére értem és megdöbbenve fedeztem fel a vékony fehér függönyből készült sátort. Olyan volt mint egy baldachinos ágy, csak épp ágy helyett hatalmas fehér párnák voltak elhelyezve alatta és egy nagy fehér kétszemélyes napozó ágy mellette pedig egy kis asztal. A sátort pedig lángoló fáklyák vették körül. Nagyon gyönyörű volt az egész. Főleg hogy a rózsaszirmok tovább mutatták az utat és a sátor körül is csak az volt meg a párnákon is és az asztalon. Ahogy közelebb értem meg pillantottam Richie-t egy fehér ingben aminek az utolsó két gombja be sem volt gombolva és egy fekete nadrágban. Idegesen dobolt a lábával a sátor előtt és a tengert nézte. Még olyan messziről is láttam hogy valamit szorongat a kezében. 

-Richie!- integettem neki mosolyogva hogy észrevegyen

Ijedten felém fordult, valószínűleg teljesen bele merült a tenger bámulásába, majd egy alig látható mozdulattal zsebre vágta azt ami eddig a kezében volt.

Amint odaértem hozzá Richie meg fogta a kezem magához húzott és gyengéden megcsókolt. Miután szétváltunk csillogó szemeibe néztem. 

-Mi ez a meglepi?- mosolyogtam 

-Nem tetszik?

-De nagyon.- bújtam hozzá

-Akkor jó, mert azt szeretném hogy ez legyen életed egyik legszebb napja, ahogy az enyém is.- simogatta a hátam

-Köze van ahhoz hogy egész nap fura voltál?- néztem ismét a szemébe

-Eléggé.- bólintott- De ezt most hagyjuk, inkább gyere.- megfogta a kezem és bevezetett a sátorba

-Ezt te magad raktad össze?- ültem le az egyik fehér párnára 

-Dehogy.- nevetett- Egy helyi lakost megkértem hogy segítsen. De lényegében csak annyit csinált hogy segített kihozni ide a cuccokat meg össze rakni a sátra, a többit én csináltam.

-Nagyon ügyes vagy.- ültem az ölébe

-Ugye?- vigyorgott- Na és mit kapok ezért? 

-Hát....mit szeretnél?- fordultam vele szembe még mindig az ölében ülve, ő pedig a csípőmre tette a két kezét

-Én meg elégszem egy szóval.- adott egy puszit a számra

-Szeretlek.- azt hittem ezt szeretné

-Nem, most nem ezt a szót akarom hallani.- rázta meg a fejét 

-Akkor?- néztem rá kíváncsian 

-Én egy egészen mást szót akarok hallani. Egy szót ami válasz a kérdésemre

-Milyen kérdésedre?- egyre kíváncsibb voltam 

-Előbb ígéred meg hogy nem fogsz kiborulni ha megkérdezem.- tette a zsebébe a jobb kezét 

-Meg ígérem.- vágtam rá 

Ekkor kihúzta a kezét a zsebéből és már is láthattam hogy mit rejtegetett. Egy kis rózsaszín bársony dobozt. Amint megláttam hevesebb lett a szívverésem és még a lélegzetem is elakadt. 

Richie komoly arccal nézett rám és miközben kinyitotta a dobozkát ezt mondta.

-Nina Klein leszel a feleségem?

A számhoz kaptam a két kezem és azt sem tudtam hogy most sírjak-e vagy nevessek az örömtől. Ezt el sem hiszem. Richie Stringini megkérte a kezem! 

-Tudod letérdeltem volna, csak hát így nehezen.- utalt vigyorogva arra hogy még mindig az ölében ülök

-Úristen.- suttogtam még mindig hitetlenkedve 

-Most ugye nem az jön hogy nemet mondasz?- kérdezte Richie kétségbe esve 

-Nem.- ráztam meg a fejem 

-Szóval nem?- gyűltek könnyek a szemébe 

-Jaj istenem, nem úgy értettem.- öleltem magamhoz majd elhúzódva a szemébe néztem- Igen leszek a feleséged. Semmi mást nem akarok jobban, csak ezt.- vallottam be örömtől könnyes szemekkel

-Nagyon szeretlek.- ölelt magához 

 

 

 

Izzy:

Jóval elmúlt már éjfél de Szöszi és én még mindig kint ültünk az erkélyen és a csillagokat bámulva sörözgettünk. Na és az utcát is bámultuk hátha történik valami érdekes, de eddig semmi.  

-Szerinted mit csinál a két gerle pár?- kérdezte egy idő után Szöszi

-Ki, Nina és Richie?- néztem rá kérdőn 

-Igen.- fordult felém

-Valószínűleg épp Bali partjait szentségtelenítik meg.- vigyorogtam velem együtt Szöszi is

Úgy egy óra múlva már teljesen át fagytunk a téli hidegbe, de leszartuk. 

-Még egy sört?- kérdezte Szöszi

-Jöhet.- nyújtottam a kezem az üvegért       

Szöszi kinyitotta mind a két üveget a sörnyitóval és átadta az egyiket. Egy gyors üveg koccintás után már épp meghúztuk volna az üvegeket. Csak épp nem jött össze. 

-Ez meg fagyott.- rázta az üveget fejjel lefelé Szöszi

-Ilyen nincs.- mérgemben a földre dobtam az üveget mire az darabokra tört a sör pedig egy nagy jég darabban kijött

Felvettem és megnyaltam.

-Sör fagyit?- vigyorogtam Szöszire

-Kérek.- adta oda az ő üvegét is

Azt is földhöz vágtam és abból is kijött a jégre fagyott sör.

Egész este a sört nyaltuk. Már amíg kint voltunk. 

 

Folyt. Köv.

 

Nina gyűrűje:

 

A szigeten lévő nyaraló:

    

Súgó Még nincs hozzászólás.